A Mars hangjainak felfedezése DPA-val

A NASA Mars 2020 Rover kutatórobotja 2020 július-augusztus táján indul hét hónapos utazásra a titokzatos vörös bolygóra. A tervek szerint 2021 februárjában fog leszállni.

Annak érdekében, hogy megismerkedhessünk a marsi atmoszféra hangjaival, a Mars 2020 Rovert a DPA Microphones audió berendezéseivel fogják felszerelni. Az utazás túlnyomó része alatt az audió eszközök alvó állapotban lesznek, de amint a Rover eléri a Mars légkörét, a mikrofonok lehetővé teszik majd hogy a Földről tanulmányozzuk a leszállás hangjait.

Többek között várhatóan hallhatjuk majd a légkör súrlódását, a marsi szelet és a homok szétszóródását, ahogy a Rover leszáll.

Hallgasd a marsi szelet

Egészen mostanáig soha senki semmit sem hallhatott a Mars légköréből. Az első hangok csak 2018 december 1-én érkeztek. Akkor a NASA InSight robot leszállóegysége rögzítette a marsi szél okozta rezgéseket. Ezen kívül a jármű légnyomás-érzékelője felvette a szél hangját. A hangot olyan eszközökkel rögzítették, amelyek más célt szolgáltak, ezért a felvételek csak hasonlítanak arra amit hallanunk kellene.

Hogy mélyebben belehallgathassunk a Mars hangképébe, a Mars 2020 Rovert a DPA Microphones audió berendezéseivel szerelik fel. Képzeljük el azt a hangmennyiséget, amelyet egy erre a célra szánt mikrofon rögzíteni képes az utazás során – a világűrben, a légkörbe való belépéskor és végül a bolygó felszínén.

Milyen DPA berendezés vesz részt az utazáson?

Az együttműködés során a NASA szigorúan tesztelt számos mikrofont és a DPA berendezései közül választott. A d:dicate™ 4060 gömb iránykarakterisztikás mikrofonok lesznek a Rover „fülei“ az MMP-G moduláris aktív kábelekkel összekapcsolva, amelyek mint rendkívül tiszta hangzású előerősítők üzemelnek majd. A jármű belsejében az „agy“ hallóterületeként az MMA-A digitális audió interfész szolgál. Az MMA-A feladata, hogy a lehető legjobb minőségben digitalizálja a hangot és a Rover számítógépébe küldje USB csatlakozáson keresztül.

Az utazás a Marsra nem olyan mint egy egyszerű séta a parkban. A Rover extrém hőmérsékleteknek (akár -100°C), nagymértékben változó nyomásnak és erős rezgésnek lesz kitéve. Annak érdekében, hogy a Marson landoló berendezések működőképes állapotban maradjanak, az űrjármű tervező csapata speciális készülékházat hozott létre, amellyel az MMA-A interfészt rögzítik a kutatórobot belsejében. Ezen kívül a NASA Jet Propulsion laboratóriuma (JPL) és a DPA kutatás/fejlesztés részlege közösen egy egyedi MMP-G készülékházat is készített.

Az erősítő házának testreszabásán kívül nagyobb változtatásokat nem végeztek az eszközökön a gyári állapothoz képest. Ismert és szeretett mikrofonunk, amely kedvenc zenekarunkat veszi fel, vagy környezeti zajokat rögzít egy TV-sorozathoz ugyanaz, amely hosszú utazásra indul a Marsra.

Mire fogják használni a mikrofont?

A küldetés egyik legkockázatosabb része a belépés-leereszkedés-landolás (EDL) folyamata, attól kezdve hogy a Rover belép az atmoszférába egészen a Mars porába történő földet érésig. Senki soha nem látott vagy hallott ejtőernyő nyitást a marsi légkörben, a jármű leeresztését a leszállóegységből egy kötélen a Mars felszínére, a kettő közötti pányva elvágását, vagy a leszállóegység távozását a Rover landolása után.

A DPA mikrofonok feladata ezeknek a hangoknak a rögzítése a NASA számára. Nem csupán a project mérnökeinek és tudósainak szánják meghallgatásra ezeket az izgalmas hangokat, a kíváncsi közönség is nyomon követheti majd az eseményeket.

Mit fogunk hallani?

Nos, ezt senki sem tudja biztosan, mindez csak az ismeretek alapján történő találgatás. Megkérdezték a DPA audió szakértőjét Eddy B⌀gh Brixent, hogy milyen hangokra számít a küldetés során. Bár tisztában van vele, hogy ez egy találós kérdés, az alábbi videón megtekinthető, mit vár ez ügyben.

DPA & NASA – több közös küldetés

Ez a marsi utazás nem az első eset, hogy a DPA közvetlenül a NASA-nak dolgozik egy küldetés hangjának legtökéletesebb rögzítése érdekében. Strapabírásának és hatalmas hangnyomástűrő képességének (amilyen egy űrhajó kilövése) köszönhetően a NASA már néhányszor a DPA-t választotta, első ízben több mint 50 évvel ezelőtt.

Apollo 13

Az első együttműködés csaknem 50 évvel ezelőtt történt. Az Apollo 13-at 1970 áprilisában küldték az űrbe és B&K mérőmikrofonokat (a jelenlegi DPA mikrofonok elődjei) alkalmaztak a kilövés hangjának felvételéhez. Az akkor használt mikrofonkapszulát B&K 4133-nak hívták, amely a DPA d:dicate™ 4004/4007 apjának mondható.

Ezen a linken meghallgatható az Apollo 13 kilövése B&K mikrofonokkal rögzítve.

Mission STS-63

Az STS-63 küldetés célja a Discovery űrrepülőgép űrbe juttatása volt (fedélzetén az első női űrpilótával) 1995 februárjában, ezt szintén DPA mikrofonokkal rögzítették. Az itt használt mikrofonok ugyanazok a típusok voltak, mint az Apollo 13 esetében.

A kilövés hangjának felvétele számos különösen nehéz technikai problémát vetett fel, nem utolsósorban a 170 dB-es szintet elérő hangnyomást. Továbbá az alkalmazott mikrofonoknak túl kellett élniük a rendkívül heves légáramlatot. A kilövés pillanatában intenzív hő és lángok keletkeztek, valamint vegyi anyagok szóródtak szét a kilövőálláson.

Az egyik mikrofont kb. 152 méterre a kilövőállástól helyezték el, ahol 170 dB hangnyomást tudott elviselni torzítás nélkül. Egy másikat kb. 427 méterre, ez 146 dB-nek volt kitéve. A harmadik 125 dB-es hangnyomást rögzített 1,61 km-es távolságból. Az ezekkel a mikrofonokkal készített felvételeket utóbb számos műsorszolgáltató hálózat felhasználta, mint például az ABC, NBC és a CNN.

Follow me!

Leave a Reply